Mesekerámia

Kösz, jól vagyok

2014. június 06. 01:02 - mesekeramia

Nincs mit írni, élni kell. Írni tudom a múltat, emlékekből, meg a jövőt, álmokból.

De most most vagyok.

Lassan 3 hónapja tanulom a szabadságot. Próbaidőn vagyok és egyre biztosabb, hogy véglegesítem magam a jelenlegihez hasonló állapotban.

Mi történt ebben a 3 hónapban? Sokat voltam a műhelyben és időnként nemcsak ott, jut idő az emberi kapcsolatokra is, ez néha öröm, néha bosszúság, ahogy az már szokott lenni.

Lehet bejegyzésre számítani 'Barátoktól CSAK kritika?!' címmel, vagy valami egész hasonlóval.:)

Sokszor voltam hálás, hogy nem kell már az irodában lennem. Sokszor megijedtem. Sokszor gondoltam, hogy nincs új a Nap alatt, sokszor hittem, hogy én vagyok.

Még billegek. Vagyis megbillenek. Csodálkozom, hogy egyáltalán tudok ilyet.

Az utóbbi évek valami kőkemény, céltudatos elszántsággal teltek, mentem valami felé, időm sem volt, erőm sem a teendőkön túllátni, volt egy ütemterv, amihez tartottam magam; se magamnak, se másnak nem engedhettem meg, hogy kérdezzen, feltartson, olyan kemény volt - fizikailag is, az örökös kialvatlanság - hogy nem volt idő elfáradni. Megszállottan a menedék felé, tudva mi elől menekülsz. Nem ijedtemben kezdtem el futni, olyan közel volt, hogy pontosan láttam.

Nemcsak a munka(hely) ugyan-ugyan, bár úgy volna, az kívül van, de EZ a saját szememmel nézett. Költői túlzásokat félretéve nevezzük egyszerűen depressziónak. Specifikálni minek.

Szóval ebben a nagyon-tudom-merre-tartok és nagyon-másfele-mint-Ti szerepben már otthonosan mozogtam,  de ennek most vége, odaértem, új célok, új szerepek vannak. Nem válnom kell valamivé, az vagyok., az lettem és így kell boldogulnom.

Abban a közegben, ahonnan jövök csodabogár voltam, most már nem vagyok az.  ( Néha hiányzik is egy kicsit.:P )

Új közeg egyelőre nincs. Valahogy kilógok mindenhonnan, vagy csak így érzem, írok majd erről is, de egyelőre szakmailag légüres térbe kerültem. Nincsenek kollégák, megrendelők, főnökök, csak én. Meg a Mindenható. Aki a maga módján szintén elég türelmetlen agyagos volt, szoktam is mondogatni.. :)

Erről a szakmai vákuumról még nem akarok írni, nincs kiforrva bennem se, nem jó, ha az ember olyan tájékozatlan hülye, hogy még a végén elkezdi hiánypótlónak érzeni, amit csinál.

A 3 hónap fontos megfigyelése, hogy bioritmus nem létezik!

Jobb ha most befejezem, ennél már csak csapongóbb leszek.
Valamikor folytatom.

Szeretnék írni valahogy óvatosan azokról a - szerintem egyszerűen szélhámos- önmegvalósítókról, akik netszerte szónokolnak ezo stílusban a saját hihetetlen szabadságukról, hogy mit csinálnak az számomra nem szokott kiderülni, de nem is ez a lényeg; az a lényeg, hogy ha én is ilyen jót ( milyen jót ??? )  akarok magamnak, akkor vegyem meg az infóterméküket amiből kiderül...

Ha szeretnél e-mailt kapni a friss blogbejegyzésekről, kérd a Mesehíradót, a Mesekerámia hírlevelét ITT>>.

Köszönöm a figyelmed:
Dudás Emese

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://mesekeramia.blog.hu/api/trackback/id/tr518757408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.