Neeem, nem hagyom abba, ez én vagyok, és az ember elég nehezen tudja abbahagyni saját magát, szóval megy(ek) tovább, és már azt is tudom, hogy hogyan!!!:)
Elég nehéz időszakon vagyok túl, az utóbbi hónapokban sokat rágódtam, mostanra sikerült magamat összekapni.
(Ezt alátámasztandó van itt két poszt, hónapokkal ezelőtt írta őket, DE NEM MERTEM KIRAKNI (?) itt pihentek vázlatban, most élesítettem őket, ezekből is kiderül, hogy mi nem ment már..)
Röviden:
- egyszerűen túlnőtt rajtam az az interaktív alkotási folyamat, amit korábban én találtam ki és megszerettétek: hogy egész pontosan elmondjátok nekem mit és hogy.. Nos, ez nagyon klassz dolog, de nagyon sok idő, elképzelhetitek, hogy 5 emberrel megy de a tízszeresével... Hihetetlen adminisztrációs teher, amit sosem vetítettem a tárgyak értékére, így az egész finoman szólva nem volt rentábilis: minél több megrendelésem lett, annál nehezebb lett a költségeimet kifizetni.:)
- kezdtem napi 10 órát a műhelyben tölteni, másik 10-et a gép előtt és bűntudatom volt, ha elálmosodtam
Közben nem jutott időm amire szerettem volna: megcsinálni ami a fejemben van, kimenni az erdőbe, élni, stb.
Télen, a karácsony utáni pangás időszakában sokat pihentem, és volt időm ezeket végiggondolni, végül arra jutottam, hogy bírni kell, ezt vállaltam és kész. Igen ám, de az ember nem mindig boldog is attól, hogy következetes...
Nem láttam a szememtől?!:)
Márciusban, amikor éppen kezdtek érkezni a feladatok egy szerencsétlen (?) malőr kapcsán úgy alakult, hogy 3 hétig elég rosszul, ebből pár napig pedig egyáltalán nem láttam, és ismét rengeteg időm volt gondolkodni, valahogy minden, ami addig lehetetlennek tűnt más színben tűnt fel egyszerűen attól, hogy nem láttam semmit..
Arra jutottam, hogy mindenképp szeretném ezt folytatni, érdeklődés is van rá, rengeteg kedves szót kapok, de a jövőben lesz egy határa annak, hogy mit vállalok el. Szeretnék sokkal többet kihozni a saját világomból is, nem szeretek másolni, még magamat sem. Itt is írtam erről, az egyedi fülnél:
http://mesekeramia.hu/18-rendeles
És, hogy akkor mi lesz az interaktív alkotással, és a bennetek szunnyadó végtelen kreativitással?:) Ha van kedv, és akarás, akkor minden megoldható, azon gondolkozom, hogy tarthatnánk a nyáron pár workshopot, a részletekkel jövök majd hamarosan.:)
A sok chat helyett pedig írni fogom a blogot sokkal rendszeresebben, tényleg nem célom bezárkózni, vagy elbújni, továbbra is szeretném, ha a Mesekerámia emberi és személyes maradna, olyan, amilyennek évekkel ezelőtt indult, de ezt úgy kell megoldanom, hogy több időm maradjon mellette, mert ha van időm, akkor nem idegeskedem, és ha nem idegeskedem, akkor lehet, hogy kitalálok valami szépet.:)
Ha szeretnél e-mailt kapni a friss blogbejegyzésekről, kérd a Mesehíradót, a Mesekerámia hírlevelét ITT>>.
Köszönöm a figyelmed:
Dudás Emese
