Mesekerámia

Amiről mindenki hallgat, csak csendben figyeli: a KONKURENCIA

2016. július 03. 14:34 - mesekeramia

Én most reklámozom egy kicsit:)

Nem egyszerű téma, de helyre szeretném tenni, elsősorban magamban, nem tudok lapítani ezzel kapcsolatban. Sem.:)

Van egy kérdés, amitől mindig egy kicsit kellemetlenül érzem magam:

" Nem Te voltál itt és itt?"

X település valamilyen rendezvényére utalva. És hát általában nem...

"Pedig a kerámiáid teljesen olyanok!"

Paff...

Tudom, nincs új a Nap alatt, de azért mégis.
Hogy lenne pont olyan? Mint az alma, meg a körte.:)

A Mesefesztivál előtti estén nem csak az derült ki számomra, hogy nem lesznek igazi fáim, hanem az is, hogy jön a Manóműhely.. Úgy derült ki, hogy eszembe jutott rákérdezni a szervezőnél, hogy jön-e másik keramikus, ha igen, akkor ki ő, ezt azért szoktam megkérdezni, hogy akkor én mást vigyek, ha van rá mód.

Pl. ha fazekas, akkor inkább kerti díszeket viszek ki csak. Ez jó mindenkinek, nem vagyunk egysíkúak.

Általában van is mozgásterem, mert elég egyediek a cuccaim.
Na de ez egy Mesefesztivál volt, és csak mi ketten voltunk meghívva.

mesekeramia_keramia_manohaz_mesevaros.jpg

Bevallom, én nem nagyon figyelek mást, hogy ki mit csinál, nincs rá időm, meg nem is igen érdekel, ha inspirálódni akarok ott az erdő, a zene, az irodalom, a megrendelőim új ötletei, ha meg már mindenáron nézegetni akarok, akkor elég nekem a Pinterest.

De a megrendelőim, ismerőseim, kézművestársak fel szokták a hasonlókra hívni a figyelmem, megkérdezik, hogy ismerem-e, láttam-e, és akkor már megnézem.
Az első ilyen élményem a Szilágyi kerámia volt, a karácsonyi vásáron, húú, akkor egy világ dőlt bennem össze.:)



Addig képes voltam azt hinni, hogy itthon meseházas kerámiákat csak én készítek.:)

Ez a hátulütője annak, ha valaki egyáltalán nem figyel másokat: a végén azt hiszi, egyedül van.:)

Láttam textilen, meg üvegen, meg rajzfilmekben, persze, na de kerámián..

A lényeg, hogy tudtam hová tenni a Manóműhelyt is, bő 1,5 éve hallottam róluk, emlékszem is, ki említette, abban a kontextusban, hogy hasonló, amit csinálunk.

Így mikor a szervező mondta, hogy ők jönnek, bevallom, az első gondolatom az volt, hogy te jó ég. Micsoda égés..

Egyformák vagyunk, ő az idősebb, nyilván úgy gondolja, hogy másolom... Ez már csak ilyen, aki később kezdte mint én, de hasonlít rám, arról még nekem is megfordul ez a fejemben, pedig azt hiszem én elég jóhiszemű vagyok.:)
Ide is tudnék írni neveket, az utánam jövőkhöz, még többet is a fenti kettőnél, de nem tartanám korrektnek, mert ki tudja, ez csak feltételezés lenne és egyébként meg nem számít, elférünk, a világban elkel a több mese.

És már láttam lelki szemeim előtt, ahogy majd jönnek hozzám a látogatóim, a Facebook oldal kedvelői, akik személyesen sosem láttak és össze fognak téveszteni, mert nem jönnek fel a kastélyba, hanem a Manóműhelyes csaj nyakába ugranak.

Az aggodalom a gyakorlatban alaptalan volt.:) Páran ugyan rákérdeztek, hogy egyben vagyunk-e, ők kint, én

bent.. És páran mondták, hogy hasonló, de a többségnek az volt a véleménye, hogy csak a téma hasonló, de a megvalósítás más.

És ez azért nem ugyanaz!

A gombákat, virágokat, állatokat NEM KELL KITALÁLNI.

 

Körülöttünk vannak.. És nem látjuk őket ugyanúgy.

A munkáink egyáltalán nem egyformák - a formák, a színek, a méretek, az alapanyagok, a karakterük nagyon is más.

Nekem tetszenek Éva teremtményei, szépen ki vannak dolgozva, a szemük bámulatos és van bennük valami titokzatosság, amit szeretek.


Ha ezt egy országban csináljuk négyen, öten, nyolcan, tíz év múlva tán 14-en, akkor sem leszünk EGYFORMÁK!
Nem mi vagyunk az egyformák, sőt, arról van szó, hogy a munkáinkkal kitűnünk egy nagy, közös, jól megszokott "Ilyenek a kerámiák" halmazból.

De még a megszokott kerámiák is, amiket legfeljebb pár százan csinálnak, nagyon is KÜLÖNBÖZNEK egymástól, mert valaki a kezével formálta, díszítette, számtalan tájegység van, stb. nem is lehet egyforma.


Egyforma az, amikor kész szerelékekből készülnek ékszerek.

Vagy egyforma szalvétával, egyen dobozra megy a decoupage.

És bennük sokszor hatalmas az öntudat, mert mást vágnak ki a motívumból, vagy a felfűzés sorrendje változik.

Innentől tehát kikérem magamnak,
a többi "mesésnek" és minden
keramikusnak, fazekasnak,
a népies vonalon lévőknek is:

Amit mi csinálunk, nem egyforma!:)


Nálam például még a technológia is más: magas tűzön égetek, így lesznek fagyállóak a kerti kerámiák.

Korábban írtam hasonló témában egy Meskás cikk kapcsán, itt találod:

http://mesekeramia.blog.hu/2014/02/26/mi_az_enyem

Ha szeretnél e-mailt kapni a friss blogbejegyzésekről, kérd a Mesehíradót, a Mesekerámia hírlevelét ITT>>.

Köszönöm a figyelmed:
Dudás Emese

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mesekeramia.blog.hu/api/trackback/id/tr328850976

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása