Gyakran kijövök ide. Kutyával, könyvvel, valakivel, de ez nem is fontos.

Ez a hely nem történik, csak létezik; ezen a helyen az embernek is módja van úgyanígy csak lenni.

Nem értelmezek és nem vagyok értelmezhető., habár látok néhány kirándulót, lovast, futót.

Utólag mégis értelmezek. Látni rajtuk, ahogy néznek, hogy furcsának találják, hogy nem futok, nem kirándulok, nem lovaglok, nincs lépésszámláló nálam, mp3 (vagy inkább mp4) lejátszó, se szendvics, se pléd, de még víz se, csak a könyv meg némi cigaretta, de ha nem akarom ezek sem látszanak, a cigi a zsebemben, a könyv a kabát alá dugva,  zsebre dugott kézzel támasztom, hogy ne essen ki.

Sár van, esett.